FRISSÍTVE: Írásban is rögzítette megegyezését az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség: Kelemen Hunor szövetségi elnök és Mezei János, az EMSZ társelnöke megállapodást írt alá hétfőn az erdélyi magyar közösség országos ügyeinek összehangolt képviselete és a parlamenti választásokon való együttműködés érdekében – számolt be közleményében az RMDSZ.

A megállapodás leszögezi: az RMDSZ és az EMSZ közösen indul a 2020. december 6-án esedékes parlamenti választásokon, aminek értelmében az RMDSZ képviselőházi jelöltlistáin két befutónak számító helyet biztosít az EMSZ Országos Bizottsága által kijelölt személyeknek.

„Ránk, magyarokra jellemző, hogy könnyen vitába keveredünk. Összeszólalkozunk, egymás orra alá dörgöljük a hibáinkat, majd a végsőkig kitartunk az igazunk mellett. Ám ránk, magyarokra jellemző az is, hogy nehéz időkben összefogunk. Így van ez a politikában is: egy-egy településen vitázunk és versenyezünk, de a parlamentben egyet akarunk: legyen erős képviselete a magyaroknak. (...) December 6-án, aki az RMDSZ listáira szavaz, az a magyar egységet, az összefogás jelöltjeit támogatja” – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ közleménye.

A felek megállapodtak: együttműködnek az önkormányzatokban, hogy a politikai konfliktusok ne akadályozhassák egyes települések, közösségek fejlődését. Azt is leszögezték, hogy „megválasztott önkormányzati elöljáróikon keresztül megjelenítik és képviselik Erdély és annak régiói, kiemelten a Székelyföld és a Partium sajátos fejlesztési, gazdasági és közigazgatási jogállásának ügyét".

Kinyilvánították: törekednek arra, hogy a hozzájuk közel álló vagy semleges civil szervezetek ne kerüljenek hátrányba a támogatások elosztásánál. Külön is megemlítették azokat a forrásokat, amelyeket a román költségvetésből biztosítanak a magyar közösségnek, és amelyek elosztását jelenleg az RMDSZ ellenőrzi.

A felek vállalták, hogy munkacsoportot hoznak létre, amely törvénycsomagot dolgoz ki a romániai magyar oktatás reformjára. Az így kidolgozott tervezetet az RMDSZ frakciója terjeszti be a parlamentben.

A nemzetpolitikában a felek azt vállalták, hogy a parlament elé terjesztik a Székelyföld autonómiastatútum-tervezetét, és ezt az RMDSZ-frakciója egységesen képviseli. Kidolgozzák és beterjesztik ugyanakkor a nemzeti jelképek és az anyanyelv szabad használatát biztosító törvénycsomagot.

Az RMDSZ és az EMSZ azt is vállalták, hogy egyeztetnek az erdélyi magyar ügyek külpolitikai képviseletének összehangolásáról, és az RMDSZ az egyeztetett álláspontot képviseli az az Európai Néppártban (EPP), az EMSZ pedig az Európai Szabad Szövetségben (EFA). Leszögezték, hogy az összehangolt külpolitikai stratégiában kiemelt szerepet kapnak az európai polgári kezdeményezések.

A megállapodás preambulumában a felek kulcsfontosságúnak tartották, hogy egységesen jelenítsék meg és következetesen képviseljék az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzését és gazdagítását, nyelvhasználati jogainak megtartását és bővítését, valamint a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák igényét.

Utaltak arra a politikai nyilatkozatra, amelyet 2018 januárjában Szili Katalin miniszterelnöki megbízott közvetítése nyomán elfogadtak. E nyilatkozatot egyben újra megerősítették. A preambulumban elismerték egymás önálló szervezeti identitását, demokratikus értéknek tekintették a politikai pluralizmust, és a közösségi önazonosság megvédése egyik legfontosabb eszközének tekintették az erdélyi magyar választópolgárok új egységbe való szervezését.

„Az EMSZ tárgyalási pozícióinak alapját a megállapodásban foglalt nemzetpolitikai és oktatásügyi pontok képezték. Az erdélyi politika sokszínű, ezért helye van a versenynek, de helye kell legyen az összefogásnak is. Meg kell teremtenünk az erdélyi magyar nemzeti minimumot, hogy közösségünknek valós képviselete legyen. Míg helyi és megyei szinten fontos, hogy a legalkalmasabb személyek az egészséges verseny eredményeként kerüljenek vezető pozíciókba, addig országos szinten egységesek kell lennünk, hogy megvédhessük a magyarság érdekeit” – idézte az EMSZ közleménye Mezei Jánost.